Itt a nyár. Továbbra sincs semmi különösebb esemény, csak úgy elvagyunk - egyre többet kint. Ezt elősegítette, hogy sok volt mostanában az ünnepnap. Képek alább.
A játszótereket már egy ideje szabad használni.
Lehel egyik könyvében van egy olyan, hogy szedjünk leveleket, és kenjük be őket csokival, hogy aztán később a levelet lehántva maradjon levéllenyomatos csoki. Ez nagyon felizgatta őt, és végül kipróbáltuk. Kenés helyett inkább leöntöttük csokival a leveleket - egyet kipróbáltam kenve, és az nem működött jól, ahogy sejtettem, mert túl vékony volt a csoki, és széttört a levél lehántásakor.
A Krisztus mennybemenetele körüli hosszú hétvégén Endréékkel találkoztunk, eltöltöttünk egy délutánt a Tiergartenben, a Városliget berlini megfelelőjében. A fő célunk a rododendronvirágzás megtekintése volt, de azért akadtak egyéb látnivalók is. Vittem igazi fényképezőgépet is, nem csak telefonnal fotóztam.
A pünkösdi hosszú hétvégén pedig csak úgy családilag mentünk el egy másik parkba, szintén rododendronokat nézni. A Britzer Garten egy fizetős park, amit eredetileg azért hoztak létre, hogy a Nyugat-Berlin déli részén élők, akik eléggé el voltak vágva a világtól, mehessenek valami természetféle helyre. Itt is bőven akad látnivaló a rododendronon kívül, meg persze több kiváló játszótér is. Sajnos a vizes játszótér száraz volt a koronára hivatkozással, de azért mindenhol jól elszórakoztak a gyerekek. Egész nap ott voltunk, jól elfáradtunk benne.
Eddig nem tudtuk, hogy a vízityúknak ilyen lába van.
A múlt hétvégén kisebb biciklikirándulást tettünk egy környékbeli mocsaras tóhoz, ahol Eszter már járt korábban is a gyerekkel. A kiruccanáson kívül az volt a tervünk, hogy bodzát szedünk majd.
Sikerült is virággal telerakott bodzabokrot találni, és estére el is készült a finom bodzaital.
A játszótereket már egy ideje szabad használni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése