A húsvét előtti héten szabadságon voltam, csináltunk mindenfélét a gyerekekkel közösen, főztünk jókat, bicikliztünk ide és amoda, és készültünk a húsvétra. Főleg fényképek következnek.
Németországban húsvétfát szokás állítani: ez általában egy kinti bokor vagy vázába tett ágak, jobbára valami virágzó dolog, de száraz ágakat is szoktak használni. A virágboltokban is árulnak ágakat erre a célra, de mi a kiserdőből hoztunk pár, a parkkertészek által lemetszett bükkágat. Közben legalább négy másik embert láttunk ágakkal mászkálni, de azoknak a nagy része boltinak tűnt. Erre a németek kifújt, kifestett tojást aggatnak, esetleg műanyagtojást. Mi vékony rétegelt lemezből készítettünk díszeket: a gyerekek megcsinálták papírból a sablonokat, rárajzolták a lemezre, és kivágták lombfűrésszel. Ezzel több napon át elvoltunk. Haladtunk közben a hajókkal is.
Itt vannak a kivágott, ráspollyal és csiszolópapírral megigazított díszek.
Amikor nem bicikliztünk el messzebbre, akkor legtöbbször a héten a Garibalditeichnál voltunk, ami a közelünkben levő nagyobbik és kicsit messzebbi tó, talán tíz percig is eltart odasétálnunk. Ennek partján a gyerekek nagyon szeretnek bújócskázni, de most nem annyira volt kedvük, csak ha én is beállok - aminek az lett a vége, hogy szinte minden napon oda kellett menni, és egy csomót bújócskázni velük.
Pénteken és szombaton Eszterrel kifestették a húsvéti díszeket.
Szombat este megsütöttem a húsvéti kalácsot a félretett egy csomag szárazélesztővel. (Sőt, találtam még egy csomag szárazélesztőt is.)
Vasárnap reggel meg is kóstoltuk, remek lett.
Feldíszítettük a húsvétfát is.
Diszkrét utalással a koronavírus évére.
Vasárnap délután kibicikliztünk a pár nappal korábban felderített helyre, ahol úgy terveztük, hogy jól lehet majd nyuszizni és egyebeket csinálni. Szintén pár nappal korábban a Wilhelmsruher See (a kisebbik, még közelebbi tó) partján a gyerekek már nagy lelkesedéssel nekiálltak nyuszifészket építeni, meghintették virágokkal is. A terv az volt, hogy majd itt is ezt csinálják - de itt pillanatok alatt összedobták a fészkeket. Aztán elmentem velük bóklászni egyet, hogy keressünk még másféle virágokat is, mint amik mellettünk nőttek, és ezalatt a nyúl beletojt a fészkekbe.
Volt még üldögélés, bújócska és Amerikából jöttem is, meg egy kis fáramászás.
Gyönyörű időnk lett vasárnapra: napos és meleg, bár előtte pár napon keresztül igen hűvös volt. Mától, hétfőtől, visszajött a hideg újabb pár napra, csak most már esővel is. Igazi áprilisi változékonyság.
Németországban húsvétfát szokás állítani: ez általában egy kinti bokor vagy vázába tett ágak, jobbára valami virágzó dolog, de száraz ágakat is szoktak használni. A virágboltokban is árulnak ágakat erre a célra, de mi a kiserdőből hoztunk pár, a parkkertészek által lemetszett bükkágat. Közben legalább négy másik embert láttunk ágakkal mászkálni, de azoknak a nagy része boltinak tűnt. Erre a németek kifújt, kifestett tojást aggatnak, esetleg műanyagtojást. Mi vékony rétegelt lemezből készítettünk díszeket: a gyerekek megcsinálták papírból a sablonokat, rárajzolták a lemezre, és kivágták lombfűrésszel. Ezzel több napon át elvoltunk. Haladtunk közben a hajókkal is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése