Június 3

Sorház, Mariendorf

Rosszul aludtam mára virradóra, nagyon korán keltem, álmos voltam egész nap. Most is az vagyok. Reggel bementem dolgozni, bár a nap nagy részében nem a rendes munkámat csináltam, hanem a Valkhá réztáblás cikk kritikájára adott válaszokat fejeztem be, meg beadtam a pályázatot a szombaton látott spandaui lakásra (a reinickendorfi Harry Gerlach-lakásra végül nem). Kora délután elmentem Mariendorfba lakást nézni, aztán, mivel még elég korán volt, visszamentem a munkahelyre, hogy egy kicsit az itteni munkámmal is foglalkozzam. Este haza, közben még némi vásárlás.

Közben sokat agyaltam még azon, hogy akkor mi is legyen Frau Starkkal és az ő reinickendorfi lakásával. Reggel elhatároztam, hogy megkérem Jenst, hogy hívja fel a nevemben; összeírtam, hogy miket kéne még megkérdezni tőle, de főleg azt szerettem volna, ha egy német anyanyelvű ember is beszél vele egy kicsit, hátha megért valami fontosat, ami az én fülem mellett elment, meg hátha megérzi valamennyire, hogy tényleg őszintének tűnik-e. Ebéd után megpróbáltuk, de a telefonszáma nem volt elérhető. Aztán nekem már rohannom kellett lakást nézni, de Jens felajánlotta, hogy megírja nekem a kérdéseimet, hogy emailben küldjem el. Ezt köszönettel elfogadtam, de persze megírni én is meg tudom a Google Translate segítségével. Késő délután, amikor visszamentem az intézetbe, Jens már nem volt ott, de Annette még igen (hazajött Japánból), tehát őt is megkértem, hogy hívja fel - de akkor sem volt elérhető. Végül elküldtem neki a kérdéseket emailen, de arra sem kaptam választ azóta. Amúgy tegnap este még váltottam vele két üzenetet is, mindkettőre szinte azonnal válaszolt, de azokat nem közvetlenül emailen írtam, hanem az ingatlanos honlap üzenőrendszerén keresztül. Most tehát nem tudom, hogy esetleg az emailemet meg sem kapta valamiért, vagy pedig csak egyszerűen (még) nem válaszolt rá. A telefonos elérhetetlenséggel összerakva ez nem túl biztató. Ugyanakkor viszont lehet, hogy én vagyok túl gyanakvó, hiszen miért is tűnne el? (A legrosszabb, ami történhet, hogy esetleg közben már meg is egyezett valaki mással. De hogyha esetleg valami csalók, akik engem akarnak kizsebelni, akkor pont hogy válaszolnának, meg felvennék a telefont, nem igaz?)
Mindenesetre továbbra is - vagy egyre inkább - erős kételyeim vannak azzal kapcsolatban, hogy ez az ideális lakás; inkább szükségmegoldásnak érzem, és egy szükségmegoldáshoz három év elköteleződés sok. Azt meg nem szeretném csinálni, hogy jelzem, hogy igen, szeretném a lakást - aztán meg ha esetleg úgy alakul, hogy engem választanak bérlőnek, akkor meg visszatáncolok. Most estére mindenesetre arra jutottam, hogy egyelőre nem írom meg, hogy tényleg szeretném. Az emailben, amit délután küldtem, benne volt, hogy döntés előtt szeretnék még erre a pár kérdésre választ kapni. És mivel eleve ők szerdáig kértek tőlem választ, ezért csak nem olyan nagyon ciki, ha hétfőn mégsem adom meg, bár én ajánlottam fel, hogy még hétfőn megadom...
Na, bocsánat, hogy ezt ennyit fejtegettem - de tényleg rengeteget járt rajta az agyam, és a fentiek ezt tükrözik.
Közben mire este hazaértem, hatalmas mennydörgés kezdődött. Néztem az időjárásjelentést, 0% esőesélyt mondott. Nem sokkal ezután elmúlt a mennydörgés, viszont csepegni kezdett az eső; most az előbb meg zuhogott.
Most következzék a mariendorfi lakás. Mariendorf a déli városszél, voltam már arrafelé egy újépítésű lakóparkban. Az talán nem Mariendorf volt, hanem Marienfelde, még egy fokkal távolabb. Ez kicsit kevésbé a határon van, de azért az U-Bahn végállomásától még busszal kell menni. (Viszont ez ugyanaz az U-Bahn, ami a belvároson át egyenesen a munkahelyemre meg a mostani lakásomhoz hoz. Ez tehát azt jelenti, hogy 35-45 perc az összes utazási idő az ottani lakás és a munkahelyem között, ami nem rossz.) A dologban viszont az a kacifántos, hogy a hirdetést még azelőtt levették, hogy elkezdődött volna a lakásnézés. Így egy csomó adat nincs meg nekem a lakásról, mert én csak akkor szoktam elmenteni hirdetésanyagokat, ha eldöntöm, hogy megpályázom valamit. Ezt meg még csak meg sem tudom pályázni, mert a hirdetésben lettek volna az ehhez szükséges elérhetőségek meg az űrlap...

Előszoba a nappaliból nézve

A lakást nem ügynök, hanem a házmester mutatta (angolul nem tudott), és nála nem volt papíralapú pályázólap, csak valami vendégkönyvszerűséget adott, amibe nevet, telefonszámot és email-címet lehetett beírni. Lehet, hogy ennél az ügynökségnél egyébként is így megy a dolog, tehát hogy majd a vendégkönyvbe beírt emailen felveszik velünk a kapcsolatot. Mindenesetre a lakás igen jó. Nem túl nagy, de nem is kicsi: 78 négyzetméter, a melegbére pedig 941 euró. Ez ki volt írva még a naptáramba, és a házmestertől hoztam még egy fénymásolt alaprajzot, meg fényképeztem párat a lakásban, ha már hirdetés nincsen.

Nappali, jobbra az erkély, balra a konyha

A lakás egy végeláthatatlan, négyemeletes sorházban van (lásd nyitókép), azt hiszem, a harmadik emeleten (lift van). Főút mellett fekszik, de a forgalom nem nagy, és a környék szép: tiszta, zöld, nyugalmas, és vannak kisboltok és ábécé a közelben. A beosztás jó: van egy tágas, de nem helyzabáló előszoba, innen nyílik majdnem minden. Kicsi, fura alakú spájz, két elég kicsi de nem túl szűk hálószoba, fürdő és még egy külön vécé, valamint egy tágas nappali, ami egy lecsapott sarkú téglalap. (A lecsapás az előszobához tartozik.)

Konyha

A nappaliból nyílik a tágas loggia és a konyhának nagy, de étkezőnek kicsi konyha. A konyha bútorozva és gépekkel felszerelve (mosogatógép nincs, mélyhűtő van), ezek elég újnak látszanak. A tűzhely gáztűzhely, ami számomra nagy pozitvum; amúgy nagy ritkaság Berlinben.

Az egyik hálószoba

Az egyik hálószobában padlószőnyeg van, a másikban az sincs, csak ragasztónyomok egy pőre padlón. Mind a két szobában laminált padlót fognak lerakni még a beköltözés előtt. Parkolóhely jelenleg nem bérelhető, de van valami parkolóház, ahol idővel elképzelhető, amúgy pedig az utcán is lehet ingyen parkolni, és úgy láttam, vannak is helyek.
Összességében tehát ismét egy nagyon rokonszenves lakás - csak az a kár, hogy nem lehet pályázni rá. Majd meglátjuk, megkeres-e az ügynökség, vagy elsikkad a dolog.