 |
| Panoráma, Spandau |
Ma láttam egy lakást reggel, meg két másikat este. A reggeli - Spandauban - nem győzött meg; az estiek, legalábbis az egyik (az ugyanott levő kettőből) nagyon jó volt, de egy kellemetlen csavarral, ami elvette a lelkesedést. A kettő között a nap nagy része munkával telt, ami amúgy erre a hétre nem volt igazán jellemző.
A spandaui lakásnézés a belvárostól nyugatra, egy főút közelében volt, egy tizenegyemeletes panelház legfelső emeletén. A kilátás pazar volt, ennek a kedvéért komolyan lenne kedvem odaköltözni. A ház tiszta és rendes, a lakás szépen felújítva - de megint az a kategória, mint Hellersdorf: PVC padló, szegényebb lakók a környéken. Annette egyébként azt mondta, ma napközben, hogy ha panel, akkor csakis keletnémet panel legyen (mint pl. Hellersdorf), mert a nyugatnémet panelek (mint pl. Spandau) rosszabb minőségűek. Nyugatnémet területen a panel szegénylakás, a keletnémetek meg komolyan gondolták, hogy mindenki egyformát érdemel, vagy legalábbis hogy a proletárok is elég jót érdemelnek. Mindenesetre ennek a bizonyos lakásnak megint olyan fürdőszobája volt, hogy nem volt benne kád, csak zuhanyozó, és ezzel kiesett a szóba jöhetők köréből.
 |
| Ház, Spandau |
Utána bementem a szomszédos boltba venni valamit reggelire, és ott hallottam, hogy egy nő magyarul beszél a gyerekéhez. Leszólítottam, kérdezgettem egy kicsit, hogy itt lakik-e a környéken. Igen, és ők is a Vonovia ügynökség lakásában laknak, amilyen az is volt, amit néztem. Mondta, hogy nagyon tisztességes, rendes ügynökség, ha valami gond van, hamar intézkednek. (Ez volt az az ügynökség, ami tegnapelőtt visszahívott engem angolul megbeszélni ezt a bizonyos lakásnézést.) Másfél éve laknak itt, bent dolgozik Berlinben, méghozzá pont abban a szaunakomplexumban, ahol május elején voltam. Az a véleménye, hogy nagyon jó ott lakni, és bőven megéri a hosszabb utazást (Spandau vasútállomástól még kb. negyedóra buszozás), hogy cserébe zöld, nyugodt helyen van. Nagyrészt öreg németek laknak arrafelé, és nincs semmi randalírozás, biztonsági probléma.
 |
Nappali, amerikai konyha és erkély Reinickendorf |
Még 11 előtt beértem dolgozni, bent maradtam majdnem ötig. Utána indultam egy nagyon ígéretes hirdetés nyomába Reinickendorfba (az a vidék, ahol a magántulajdonosos lakás volt, amit végül más kapott, meg valamivel korábban egy Harry Gerlachos [tarka homlokzatú] ház is. Ez mindkettőnél még valamivel kijjebb, egy főűt mentén, viszont szépen tatarozva, viszonylag tágas lakás, nagyon jó áron. Egy lakás a másodikon (négyemeletes kockaháztömbben), egy másik a harmadikon, ami valamivel nagyobb, benne van a beépített konyha, és más a beosztása. Viszont nem is annyira részletezem a lakás jellegzetességeit; annyi elég, hogy mindenképpen meg akartam pályázni, és a lehető leghamarabb - tehát hazajőve gyorsan letöltöttem a hirdetés lapján található nyomtatványt, ami a megpályázás első lépése. Azt mondta is az ügynök, hogy az a nyomtatvány igazából három nyomtatvány, de azt - legalábbis úgy, hogy én értettem volna - nem mondta, hogy mi az a három. Hát, mint kiderült, az a lényeg, hogy az elsővel én bízom meg az ügynököt, hogy nekem lakást szerezzen, és ezzel feljogosítom őt arra, hogy komissiót szedjen tőlem sikeres szerződéskötés esetén; a másodikkal pedig lemondok az elektronikus aláírás esetén alapértelmezetten engem megillető 14 napos elállási jogomról. (A harmadik meg a szokásos adatlap.) Ezzel már találkoztam információként, hogy ügynököket is meg lehet bízni lakáskereséssel, tehát nemcsak a bérbeadóknak, hanem a bérlőknek is dolgoznak ügynökségek. És azt is tudom, hogy a bérlőtől ügynök nem kéret jutalékot, hacsak a bérlő kifejezetten nem bízta meg az ügynököt. Hát, itt pont ez a helyzet, csak még csalafintábban, hiszen én találom meg ezt a bizonyos egyetlen lakáshirdetést, nem ő figyeli az általam megadott paraméterek alapján az összes elképzelhető csatornán a szóba jöhető lakásokat - viszont ahhoz, hogy pályázhassak a lakásra, utólag meg kell bíznom őt, mintha arról lenne szó, hogy lakást keresett nekem.
 |
| Belső udvar, Reinickendorf |
Ja, és nem tréfadologról van szó: az ügynöki jutalék kéthavi nettó hidegbér plusz forgalmi adó, tehát félmillió forint körüli összeg. És emellett még ott áll a megbízólapon, hogy az ügynök jogosult a bérlőtől is, és a bérbeadótól is jutalékot kérni. (Az persze nem áll ott, hogy a bérbeadótól mennyit kér.) Lehetne persze úgy gondolkodni, hogy ennek a remek, bár nem a legjobb helyen levő lakásnak a melegbére még mindig 900 euró alatt van, tehát ha mondjuk az ügynöki jutalékot gondolatban leosztom egy évre, akkor kijön havi 1000 euró körülre az effektív lakbér, ami voltaképpen megfelel az elképzeléseimnek - és ha egy évnél tovább maradunk a lakásban, akkor effektíve még "olcsóbb" is lesz. Szóval majd ezen gondolkodom/gondolkodunk még Eszterrel - de valahogy nagyon piszkálja a csőrömet, hogy én jutalékot fizessek az ügynöknek, aki ráadásul lényegében nem tesz semmit konkrétan az én érdekemben. Másfelől nézve viszont: kivéve persze az olyan ügynökségeket, amik nem közvetítenek, hanem ingatlanfejlesztéssel és a saját ingatlanaik bérbeadásával foglalkoznak, nyilván másutt meg az a helyzet, hogy a bérbeadó fizet még több jutalékot az ügynöknek, és az bér formájában van rám átterhelve. Szóval fene tudja. Még az is lehet, hogy érdemes lehet belevágni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése