Május 19

Utca, Johannisthal

Ma csak egy lakásnézésen voltam, de az se az volt. Viszont volt egy kellemes, pihenős napom. Reggel egy kis beszélgetés az otthoniakkal, aztán mosás, közben pedig kávézás itt a közelben Endrével, akivel a minap Spandauban ismerkedtem meg. Déli fél egyre mentem egy meghirdetett lakásbemutatóra, amiről kiderült, hogy betegség miatt elmarad. Kárpótlásul megebédeltem egy nagyon rokonszenves kis kerthelyiségben a lakástól kb. 30 méterre (első éttermi étkezésem ebben a hónapban), csavarogtam még egy kicsit a nagyon rokonszenves környéken, aztán hazajöttem, délután pedig pihentem, olvastam, újabb lakáshirdetéseket néztem (bár vasárnap kevesebb új jelenik meg), és ilyesmik.

Főút, Johannisthal

A meg nem nézett lakás a Johannisthal nevű városrészben volt, ami Treptow szélesebb körzet része. A belvárostól délkeletre van; tőle nyugatra Neukölln jobb részei, keletre a többek által ajánlott Adlershof és azon túl Köpenick, ami szintén jó környék hírében áll (nekem ott volt a bemutató, amire végül be sem mentem). Rettenetesen jó benyomást tett rám az egész környék. A kissé lepukkant S-Bahn-állomást elhagyva egy nagyobb, de nem túl forgalmas és nagyon gondozott, tiszta főútra értem; ezen mentem hosszabban, aztán még egy darabon egy kisebb utcán, majd végül befordultam egy zsákutcába, aminek a végén van a szóban forgó ház, tehát forgalom nulla.

Ebben a házban van a nem látott lakás

Rengeteg zöld, minden ház gyönyörű állapotban, köztük néhány tüneményes régi épület is (lásd a nyitóképet). Villamossal talán 3 megálló lett volna az állomástól idáig. Ugyanakkor nem az a steril nagypolgári negyed, mint a tegnapi Niederschönhausen, hanem elég sok a boltocska, és főleg nagyon sok az étterem. És tágasabb, szellősebb az egész, mint a legtöbb környék, ahol eddig voltam; igazi kisvárosi hangulata van. Lehet persze, hogy a nagyon jó benyomásba az is belejátszott, hogy ragyogó napsütés és kellemes meleg volt. Ami pedig az árnyoldalt illeti, délután tájékozódva a neten azt találtam, hogy némileg szélsőjobbos híre van ennek a területnek, és az S-Bahn-állomás - legalábbis késő éjjel, kora hajnalban - részeg verekedések helyszíne. Ugyanott, ahol ezt találtam, más fórumozók azt írták, hogy ezek nem jobban igazak erre a környékre, mint más környékekre, és az egész 2-3 évvel ezelőtti információ volt.

Ebéd: fogasfilé

Mindenképpen szeretném ezt a lakást látni; a belsejéről nem voltak képek a hirdetésben (ez elég gyakori, mert ha épp van bérlő a lakásban, az nem szokott hozzájárulni a képkészítéshez), és alaprajz sem volt (ami szintén gyakori, szerinte 20% alatt van az alaprajzos hirdetések aránya, ami baromi bosszantó - talán azért van így, mert ha nincs egy kész alaprajzuk, akkor fölöslegesnek érzik bajlódni vele, mert akkora a kereslet, hogy tudják, hogy anélkül is simán találnak bérlőt). Írtam nekik üzenetet ma, hogy szeretnék időpontot kérni; a cetlin egy telefonszám szerepelt, hogy ott jelentkezzenek az érdeklődők, de azt majd talán holnap, ha meg tudom kérni Jenst, hogy beszéljen velük, mert én nem vállalkozom németül telefonálásra.
A környéken főleg idősebbeket láttam sétálni; kijjebb a főúton többen voltak, fiatalok is, meg néhány szakállas-tetovált, idősödő rockernek tűnő alak. Lehet, hogy ők voltak a neonácik, de az egyik skótszoknyában volt, ami talán inkább kozmpolita bohémet sugall. A kertes étteremben is egy idős pár volt rajtam kívül, később egy néni egyedül, majd egy kisebb, szintén idősebb társaság. A kedves (és angolul is tisztességesen tudó) ténsasszony-jellegű pincérnő mindenkivel beszélgetett egy kicsit, a társaságban valakit meg is ölelgetett, majd miután kiderült (ha jól értettem), hogy a bácsinal születésnapja van, újra megölelgette, és később leült hozzájuk cigarettázni. Ez is olyan kellemes, kisvárosias volt. Ja, és a kaja is remek volt; összesen 3-4 főétel volt az étlapon, ebből a fogas a legvegetáriánusabb. Garantáltan frissen készült minden körítésével egyetemben; a legizgalmasabb mellette a meleg, főtt savanyúuborka volt tejföllel - elmondva szörnyen hangzik, de kifejezetten jó volt.
Hazajövet még belefutottam valami nagy felvonulásba itt a sarkon. Aranyfóliát lobogtatott mindenki, és Respect jelszóval a sokféleség tiszteletben tartása mellett tüntettek. Ha minden igaz, az itt mellettem levő Friedrichstadt Palast (színház/revü/ilyesmi) szervezte a dolgot.