Május 24

Utca, Köpenick

Ma délelőtt munka, délután lakásnézés Köpenickben - mondjuk Budatétény? Az ebédemet már német bankkártyával vettem meg, ami tegnap estére végre megérkezett. (Ma pedig megkaptam a második kártyámat is, ami egy hitelkártya.) Az intézetben nem volt bent senki a mieink közül, csak a délkelet-ázsiás Bauer professzort láttam futólag a folyosón. Annette ma este utazik Japánba konferenciázni, egész jövő héten ott lesz, és mondta tegnap, hogy ma már nem jön be. Jens még úgy búcsúzott tegnap, hogy viszlát holnap, de nyilván meggondolta magát - nem feltétlenül érdemes neki Lipcséből idevonatoznia, majd vissza, pláne, hogy valami pályaátépítés is van a vonalon, és sokkal tovább tart neki az út, mint máskor. Én sem csak az itteni munkámmal foglalkoztam, hanem az idő egy részét azzal töltöttem, hogy egy kora tavasszal publikációra beadott cikk peer review kritikáját néztem meg és gondolkodtam a válaszokon.

Nos, Köpenick. Kelet-délkelet felé a központtól, a tegnapi Kaulsdorftól délre, az igen rokonszenves Johannisthaltól északkeletre. Elvileg zöldes-kertes kerület, de ahol én jártam, ez csak kicsit látszott. A lakás nagyon közel van a Köpenick S-Bahn állomáshoz, mégis nehéz odamenni, mert nagyot kell kerülni hozzá: vagy hosszasan baktatni a sínek mellett, aztán át alattuk, és aztán lekanyarodni egy zsákutcába, vagy pedig szintén hosszasan átbaktatni egy hatalmas bevásárlóközpont (Forum Köpenick) tűzoltó- és teherforgalmi behajtóján - semmi járda -, aztán pedig egy kies gyalog- és bicikliúton haladni tovább egy patak mellett a fák alatt. (Azt hiszem, a kettő kombinálható is, és akkor az ember kicsit megy a sínek mellett, aztán át alattuk, és be a Forum mögötti gyalogosokra is felkészült részére, majd onnan az ösvényre.) A fenti fotó azt az utat mutatja, amin átmentem odamenet a vasút alatt; innen hamarosan balra befordulva van a lakás.

Ilyen a lakókomplexum

Kicsi, forgalom nélküli zsákutca végén lekerített telek némi zölddel és több kicsi játszóplaccal, benne pedig alacsony társasházak. Alapvetően nem rossz, de azért tény, hogy 100 méteren belül van a vasút (lehet, hogy 50-en is belül...), és biztos, hogy idehallatszik, főleg éjszaka. A látogatás alatt bent nem tűnt fel, hogy vonathangot hallanék, és van más ház a vasútvonal meg a szóban forgó között. A lakás maga viszont kifejezetten jó, ez már a hirdetés alapján is nagyon rokonszenves volt. A közvetlen környék erősen levesz a vonzóságából, de marad a tény, hogy bár nem túl nagy (77 m2), van benne minden: két normális szoba, egy elég kicsi nappali, normális konyha teljes (használt, de rendes) felszereléssel, kamra is van, és ráadásul télikert. Nyitott erkély viszont nincsen, hanem egy ilyen izé, a két kültérre néző oldalán teliüveges, elég tágas beépített loggiaféle a télikert. Nem akkora, hogy mondjuk étkezőnek is lehessen használni, de sok növény és egy üldögélőhely, akár egy pici asztal is elfér benne. A nappali csak ezen keresztül kap fényt. Első emelet, lift nincs, de nem is kell, a lépcsőház tágas és nem túl magas. A padló minőségi laminált (a legtöbb helyen, ahol nem a régi hajópadló van, láthatóan olcsó lamináltpadlót tettek le, vagy azt sem, hanem padlómintás PVC-t), a fürdőszobában (ablaktalan) megvan minden, ami kell. Van pince is saját lekerített szekciókkal és közös biciklitárolóval.

Konyha

A pályázati anyagot leadtam ott helyben az ügynöknél. Azt mondja, jövő hét vége felé várható a döntés, és június 15. körüli költözésre lehet számítani (bár a hirdetés június 1-et mond - ez egyben azt jelzi, hogy talán most már nem is kéne arra számítanom, hogy ha nem valamelyik már korábban megpályázott lakást kapom meg és fogadom el, akkor még június elején be lehessen költözni... ez csüggesztő).